A transzformátor alkotóelemei közé tartozik a magegység (vasmag, tekercsek, szigetelés és vezetékek), a transzformátorolaj, az olajtartály és a hűtőrendszer, a feszültségszabályozó eszközök, a védőeszközök (például légtelenítők, nyomáscsökkentő szellőzők, gázrelék, konzervátorok és hőmérséklet-ellenőrző eszközök) és a perselyek.
Konkrét komponensek és funkciók:
(1) Vasmag. A vasmag a transzformátoron belüli elsődleges mágneses áramkör alkatrészeként szolgál. Jellemzően melegen-vagy hidegen hengerelt-szilícium-acél rétegelt rétegekkel készül, amelyek magas szilíciumtartalmúak, 0,35 mm, 0,3 mm vagy 0,27 mm vastagságúak, és felületüket szigetelő lakkal vonják be. A vasmag két fő részre oszlik: a magvégekre (vagy oszlopokra) és a jármokra. A mag szárai a tekercseket tartalmazzák, míg a jármák a mágneses áramkör teljessé tételére szolgálnak.
(2) Tekercselés. A tekercsek alkotják a transzformátor elektromos áramköri alkatrészét; kettős-szigetelt lapos vezetékkel vagy zománcozott körhuzallal vannak feltekerve. A transzformátor működési elve az elektromágneses indukció. Egy egy-fázisú, két-tekercses transzformátort használva példaként az alapvető működési elv a következőképpen szemléltethető: Ha a primer tekercsre U1 feszültséget kapcsolunk, I1 áram folyik át rajta, és váltakozó mágneses fluxust (Φ1) hoz létre a vasmagban. Ezt a fluxust "fő fluxusnak" nevezik. Ennek a fő fluxusnak a hatására elektromotoros erők (EMF) indukálódnak mind a primer, mind a szekunder tekercsben, ami végső soron a transzformátor feszültségszabályozó mechanizmusait hajtja végre.
